Sándor-papagáj (Psittacula eupatria)

Átlagos hossza: 58 cm
Szárnya: 20-21 cm
Farka: 22-35 cm
Csőre: 3, 3.5 cm

Alapszíne fűzöld, kantárán halvány fekete szalag húzódik, pofatájéka és tarkója szürkéskékesen átszőtt, csőre alsó kávájától a tarkó felé elkeskenyedő fekete sáv húzódik, amely a tarkóján arányosan változó szélességű, rózsaszínű sávnak adja át a helyét. Szárnyán a fedőtollak és az evezők valamivel sötétebbek, utóbbiak belső zászlóit változó szélességű szürke szegély, a középső szárnyfedőket barnásvörös folt díszíti. Farkán a két középső toll felső felületének bázisa zöld, középső része világoskék, csúcsuk sárga, a külső tollak felső felülete fűzöld, az alsó felület egyöntetűen sárgás. Írisze fehéres-sárga, világoskék belső gyűrűvel. Csőre élénkvörös, csúcsa világosabb, lába hússzínű, később szürkés-sárga. A tojó színei halványabbak, nyakán a fekete, tarkóján a rózsaszínű sáv hiányzik, vállfoltja jelentéktelenebb, farka rövid. A fiatalok a tojóra hasonlítanak, felnőttkori ruhájukat 2-2,5 éves korukban veszik fel.

Mutációk: kobaltkék, fahéjszínű, lutínó.

Élőhelye: Srí Lanka, Kelet-Pakisztán, Nyugat-Afganisztán, India (a 18. szélességi foktól délre), Banglades, Hátsó-India északi és középső sávja, Andaman-szigetek.

Alfajok: A P. e. nepalensis a törzsalaknál valamivel nagyobb, pofatájéka és tarkója kékesebb. A P. e. magnirostris csőre erősebb, tarkóján a rózsaszínű sáv felett még egy keskeny, kék szalag húzódik, vállfoltja világosabb. A P. e. avensis tarkóján is látható ez a kék szalag, de csőre kisebb,
nyaka sárgás. A P .e. siamensis tarkója enyhén kékes árnyalatú, vállfoltja halványabb, inkább vöröses, pofatájéka és nyaka sárgás.

Tápláléka: magvak, gyümölcsök, zöldségek, bogyók.

Tartása: tágas kalitkában, ill. volierben. Gondozójához szorosan kötődik. Néhány szó erejéig beszélni is megtanul. Szűk helyen búskomorrá válik, tolltépkedésre is hajlamos. Rágási igénye nagy, ülőfáját időnként cserélnünk kell. Hetenként 2-3 alkalommal permetezzük meg langyos vízzel.

Tenyésztése: könnyen költésre bírható. Fogságban a kotlási idő 4 hét, a kirepülési idő 6-7 hét, a hím is ül a tojásokon, és a fiókákat is eteti, bár néha agresszívvá válhat, s ez a kannibalizmusig fokozódhat. Mihelyt észrevesszük, hogy a fiókák tollait tépkedi, válasszuk el őket.

Deák János véleménye: A legolcsóbb középkategóriájú madár. Egyes példányok hangutánzó készsége nagyon jónak mondható.

vissza a lap tetejére...