Orvosi Tanácsok

A papagájok egészségvédelme
(Általános feladatok)

A legfontosabb teendő a tisztaság megőrzése. A madarak székletét naponta, de legalább másnaponta távolítsuk el. Ülőfájukat, kalitkájukat havonta egyszer mossuk le fertőtlenítőszerrel (pl.: Flóraszept). Az élősködők ellen 1-2 ezrelékes Ditrifon oldattal védekezhetünk, majd öblítsük le és töröljük szárazra a kalitkát és tartozékait.
A kerti volierben élő madár ellenállóbb, mint a szobai volierben tartott, a kalitkamadár pedig kifejezetten, hátrányos helyzetű?. Az utóbbiak különösen érzékenyek a hőingadozásra, de leginkább a huzatra.
Szellőztetni télen is kell, de a kereszthuzat egyértelműen ártalmas a madarainkra.
Dohányzással sokat árthatunk madarainknak, ugyanis a papagáj is passzív dohányossá válik, és emiatt a fertőző betegségekre többek között a biztos halált okozó aspergillosisra vagy szemgyulladásra hajlamos lesz. Ezen kívül a szív koszorúereinek idő előtti meszesedését idézheti elő.
Ismételten felhívjuk a figyelmét az újonnan beszerzett madár elkülönítésének fontosságára. A szállítás már önmagában stressz helyzetet jelent, ami előidézheti az esetlegesen lappangó betegség kitörését. Általában 4-5 heti karantén elegendő. Szállításkor a madarat minden oldalról takarjuk be, ne féljen, ne ijedezzen, ne fázzon. A szállítókalitkát minden alkalommal tisztítsuk meg, a székletmaradványokat gondosan távolítsuk el, mert egy gramm székletben a bélféregpeték ezrei lehetnek, és az, hogy a vásárolt madár nem bélférges-e, csak jóval később derül ki. Amennyiben a szállítókalitkában maradt székletben féregpete maradt, a következő szállítmányt is megfertőzzük vele. Rövidebb idejű szállítás esetén 1-2 szelet almával kielégíthetjük a madár igényeit. Hideg, szeles időben lehetőleg ne szállítsunk madarat. Utazásra olyan járművet használjunk, amellyel a legrövidebb időn belül elérjük a kitűzött úti célt.
A kerti voliert ne helyezzük házi szárnyasok (baromfi ól) közelébe!
Tehén, disznó és más állat közelsége sem kívánatos. Óvjuk madarainkat a felelőtlen emberektől, környezetszennyező anyagoktól, macskától, ragadozó madaraktól és rágcsálóktól. Az általuk okozott zavarás gyakran kiszámíthatatlan reakciót vált ki a papagájokból.
Ügyeljünk arra, hogy a madár az ülőrudat lábujjaival csak 2/3-ad részben tudja átfogni. A körme így kopik a kívánt mértékben, más esetben túlnő. Éppígy a csőr is túlnőhet, ha a madárnak nincs megfelelő mászási-rágási lehetősége. A túlnőtt körmöt le kell vágni.
Ilyenkor a madarat a bal kezünkbe vesszük, a körmöt a világosság felé fordítjuk, hogy lássuk, hol és véget az ér, nehogy belevágjunk. Ha ez bekövetkezne, a vérzést lápiszpálcával csillapítsuk.
Nem elég, ha papagájunknak pusztán enni-inni adunk, folyamatosan figyelnünk kell, hogy viselkedik; evett-e eleget, milyen a széklete stb. A kezdő madárbarátnak azt is meg kell tanulnia, hogyan viselkedik az egészséges madár, mert csak így veszi észre a betegség tüneteit.
A madár viselkedése megváltozik vedlés és költés idején. Az állatorvosokat gyakran hívják pl. a hullámos papagájhoz, mert ,hányt és hányadékával összekente a tükröt, holott ez nem más, mint hogy a partner nélküli madárnál elérkezett a költés ideje, és a tükörből egy ,,másik papagáj? nézett rá vissza, azt próbálta etetni.
A beteg papagáj általában nyugodtabbnak látszik, mint az egészséget, de az is előfordul, hogy túlságosan nyugtalan. Amikor az addig félős vagy izgága madár hirtelen, szelíd? lesz, betegségre is gondolhatunk.
Ne vásároljunk olyan madarat, amelyik a többiektől elkülönülten, nyugodtan ül minél élénkebb mozgású, annál jobb! A nyugodtnak tűnő madár talán még a szállítást sem bírja ki, ezzel szemben az összevissza röpködő vadóc helyes bánásmóddal előbb-utóbb megszelídülhet. A beteg madár kevesebbet mozog, részvétlenül, egykedvűen üldögél. Szemét gyakran csukva tartja, állandóan álmos benyomást kelt. Az egészséges papagáj is elszenderedik napközben, de hacsak nem nagyon fiatal úgy alszik, hogy egyik lábát a hasa alá húzza, a tollait enyhén felborzolja. A beteg madár mindkét lábára támaszkodva alszik, a tollait erősen felborzolja, hogy testét melegebben tudja tartani. A szeme gyakran fénytelen, száraz, vagy épp ellenkezőleg: váladékos, összetapadt. Az orrnyílásai nyirkosak, szennyezettek vagy pörkkel fedettek lehetnek. Légzés ilyenkor rendszerint nehéz, erőltetett sokszor az egész test együtt mozog a szapora légzéssel. Csőrét gyakran nyitva tartja, s a csőr és a kloáka környéke szennyezett lehet.
A madár tápláltsági fokát felborzolt tollazata miatt sajnos nehéz megítélni. Az etetőedényből viszont ellenőrizni tudjuk, hogy evett-e.
Figyelemmel kell kísérni a széklete színét és konzisztenciáját.
Gyanús széklet esetén ajánlatos azt bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatra küldeni. A lórik széklete táplálkozási szokásaik miatt gyakran folyékony, míg a magevőké szilárdabb. A beteg madár széklete hígabb, de az egészségesnél is előfordulhat, ha pl. belakmározott gyümölcsből, salátából.

Hasmenés esetén fontos a széklet megítélése:
– Bélhurutnál vékonyan folyós, világosabb zöld, néha véres.
– Coli-fertőzésnél zselatinszerű.
– Salmonellosisnál vizes, hígfolyós.

– Pasteurellosisnál barnásvörös, vizes, bűzös.
– Coccidiosisnál véres- nyákos.
– Ornithosisnál nyákos, zöldessárgás.

Férgességnél nyálkás nincs hasmenés!

Közvetlenül a tojáslerakás előtt lehet észlelni a széklet minőségének megváltozását, ez azonban később megszűnik. Első esetben gyakran dilemmát okoz a tenyésztőnek, hogy közbe kell-e lépnie. Normál körülmények között a tojó ilyenkor javarészt az odúban tartózkodik. Ha szemmel láthatóan nyugtalan, felmerül a tojás-visszamaradás gyanúja.
Ilyenkor, mint csaknem minden betegségnél a madár melegigénye fokozódik. A legjobb melegforrás az infralámpa, ha ez nem tűnik megoldhatónak, legalább takarjuk le a kalitkát egy frottírtörölközővel.
Az ajánlott hőmérséklet ilyenkor 29-32 fok. Hívjuk ki az állatorvost, ha ez nem megoldható, papagájunkat letakarva vigyük el a vizsgálatra.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a papagájbetegségekről még nem sokat tudunk, és diagnosztikai és terápiás lehetőségeink korlátozottak.
A II. papagáj-világkongresszuson nyert tapasztalataim szerint a tenerifei, Loro Parque-ban a beteg madarat azonnal elkülönítik, és a klinikán helyezik el, ahol szabályos kórlapot vezetnek. A gyógyult madarat egy ideig a lábadozóban tartják, és csak néhány napos további megfigyelés után kerül, vissza helyére. Az ápolás során rutinszerű a széklet, szem- és orrváladék mikrobiológiai, a vér részletes laboratóriumi vizsgálata, melynek eredményétől függően célzott antibiotikum-terápiát adnak; ha kell, laparascopiát (hasüregtükrözés) is végeznek, pl. a madár nemének megállapítása, vagy a léghólyagok esetleges aspergillosisának felismerése végett. Az USA-ban, Texas állam állatorvosi klinikáján műtéteket végeznek inhalációs narkózisban, ezen kívül röntgen-, ultrahang-, komputertomográfiás és mágneses rezonancia-vizsgálatok is végezhetők. A laboratóriumban többek között a toll-csőr szindróma irányában is végeznek vizsgálatot, immunoassay
(ELISA) módszerrel.
A beteg madarat haladéktalanul különítsük el a többitől, és ha eddig volierben helyeztük el, tegyük át kalitkába, ha beteg, úgysem igényel nagy mozgásteret. A már említett meleghatáson kívül fontos, hogy a kalitka aljára homok helyett ezúttal papírt tegyünk, az ülőrúdját helyezzük el úgy, hogy etetőjét, itatóját könnyen elérhesse. Mielőbb szóljunk az állatorvosnak. Az idő nagyon fontos tényező, mert egy madár nagyon rövid idő alatt elpusztulhat! Ha az állatorvos antibiotikumot rendel, és azt ő maga nem adta be injekció formájában, a kívánt adagban szórjuk papagájunk ivóvizébe vagy eleségére. Ha az ivóvízbe tettük, gondoskodnunk kell arról, hogy a madár másmilyen folyadékban ne részesüljön, vagyis ne adjunk a kúra közben gyümölcsöt, ily módon kényszerítve arra, hogy csak az antibiotikumos vízből igyon. Bizonyos gyógyszereket adhatunk oly módon is, hogy rászórjuk a kedvenc csemegéjére, vagy pl. szőlőszembe, injektáljuk.
Némelyik madár, ha beteg, nagyon keveset vagy egyáltalán nem eszik, ilyenkor ne hagyjuk magára, itassunk vele átmenetileg legalább cukros teát, mert a felgyorsult anyagcsere miatt a halál igen gyorsan beállhat, akár az éhezés következtében is. Élő madár esetében a pontos diagnózis felállítása nagy nehéz feladat, sokszor még az sem állapítható meg, hogy a betegséget vírus vagy baktérium okozza-e. Ha a madár szemmel láthatóan menthetetlen, ne várjuk meg, míg iszonyatos kínok közt elpusztul, az, altatásos halál? sokkal humánusabb cselekedet. A tanulságok levonása céljából célszerű kórboncolást kérni, addig a tetemet tegyük hűtőszekrénybe.

Írta: Dr. Romhányi Attila

Ha az alábbiak közül bármelyik tünetet észlelik, forduljanak hozzám bizalommal, súlyosabb esetben Dr. Beregi Attilához! Tel.: 06 20 954 97 93

Deák János
Tel.: 06 20 911 49 47

2 Responses to Orvosi Tanácsok

  1. Szalai Enikő szerint:

    Kedves János!

    Kb 4-5 napja észre vettük, hogy 1,5 éves rózsás fejű törpe papagájunk nyakán seb-szerű de nem vérző var alakult ki. Ahogy telnek a napok, egyre jobban terjed a nyakán, egyre nagyobb terület lesz sebes.
    Érdeklődnék, hogy mit lehet tenni?

    Ő fiú, és a lány papagáj szinte azóta haragszik rá, amióta megjelentek rajta a tünetek, most be sem akarja engedni a kalitkán belüli házba.

    Nem hagyományos, hanem kb 2 köbméter nagyságú kalitkában vannak, amit rendszeresen takarítunk.

    Köszönöm szépen mielőbbi válaszát!

    Enikő

  2. heil edit szerint:

    sokat tépkedte a tollát amit tavaszkor szokott. Nyugodtabb de sokat van a kalitkába különben szabadon van. Tisztálkodik állandóan tisztán van tartva. énekel beszélget sokat. Fiu és egyedül él. talán ez a baj unatkozik.
    Tisztelettel Heil Edit.

Minden vélemény számít!